amikor valójában semmi szükség nem lenne szavakra, sőt talán inkább csak zavarnának. hangulat, érzés. kevés melankólia, tele has, nagyszerű zene szól - köszönöm bence, a te blogodról loptam, http://www.federalcafe.es/ pontosan a hangulatomhoz illő hangok, szöveg nélkül, csak dallamokban, a szöveg, a tartalom körvonalak nélkük úszik a hangok folyamában, és arra tekeredik a tudatban amerre éppen engedem - kevés tompa fájdalom (erről majd részletesebben később), madárcsicsergés szűrődik be, szellő fújja a leveleket, hallom, néha inkább szélnek nevezném talán, és metsző napsütés odakint. itt bent az ágyon csak káprázik a szemem sokszor ha olyasmire téved amit vakítóan megvilágít a nap. egy légy. minden hang változó intenzitással veszi ki a részét az élményből.
http://www.designboom.com/weblog/cat/10/view/14440/tony-orrico-performance-drawings.html tony orrico, amerikai művész, táncos, koreográfus múlttal. most leltem rá és mivel rám nagyon mély benyomást tett gondoltam megosztom veletek, talán másnak is elindít valamit - gondolatot vagy érzést, a legjobb ha mindkettőt - először csak egy kép, egy grafika, tetszik, mert különben nem kattintanék rá, hogy mi lehet ez. érdekel, van benne valami huncutság ami többet enged sejtetni. az alkotás folyamata, a fizikai, személyes jelenlét, a test, az akarat, a szándék szerepe és a véletlen, illetve az állandó, a kiszámíthatatlan. minden benne van, a kérdés ezeknek a koncentrációja, melyik pillanatban mi kerekedik felül, engedi magát láttatni, és mégis hogyan elengedhetetlen része az egésznek, önálló jelentés nélkül. észrevenni ezeket a momentumokat részleteket, pillanatokat, ad. ad egy impilzust, piszkál, kiváncsivá tesz, nem rossz értelemben, hanem elkezdem beengedni, várni lesni a többi ilyen pillanatot amit felfedezek - közben még mindig káprázik a szemem mert elkalandoztam a zenében a csillogó levelek táncát nézve - hát valahogy így... hangok, illatok, fények csiklandozása a tudatomban és a lelkemben
most mar mindent ertek, amit irtal, megneztem ezeket a videokat tony orricorol, es tenyleg. hu, hat nagyon szep. es o is nagyon szep, szerintem es szexi is, de lehet hogy csak a tavasz beszel belolem. olyan morbidnak tunt szamomra, hogy az emberek nezik ot, mikozben rajzol, bar ertem, hogy a performance-nak ez a lenyege (es/vagy muveszi magamutogatas?), csak olyan bensosegesnek es intinek tunik szamomra, amit csinal, hogy szinte meg en is szegyelltem magam nezni ot kozben. olyan mintha meglesnem mikozben nem is tudom, otthon van egyedul....
ReplyDelete