tizenhét

legesfontosabb hir, végre végre, ma volt velobörse. és bár úgy terveztük mis campalini jön hozzám amint lehetséges, amit további uszkve egy hónapot jelentett volna, nos az történt hogy beleszerettem... másba. most mindkettőjüket szeretem :) őtt itt, miss campalinit majd otthon, amikor csak tehetem.

nostehát. bemutatnám miss CAMINADAT :)

valamikor a 90es évek elején születhetett. nagyon egyben van ám a kislány. amit tudhatunk a származásáról annyi, hogy igazi zürichi. caminada úr keze munkája, aki 1965 és 2001 között készítette egyedi kerékpárjait zürichben.

hétfőtől újra két keréken boldog az élet, vége az állandó sétáknak (sporolási célból), lehet kicsit tovább aludni, és hamarabb hazaérni, meg tekerni, tekerni, tekerni :) mondhatnánk hogy most boldogság van :)

amikor süt a nap :)

amikor esik az eső

egyébként züriben a légnyomással egyelőre még gondjaim vannak. elég sok fejfájást okoz. a nyári időjárásról pedig dióhéjban annyit, hogy reggel amikor indulok a munkába általában esik. aztán elmennyek a felhők, kisüt a nap, elég forró lesz a levegő, lágkondi persze nuku - ez mondjuk talán nem is baj - majd küzeleg a 7 óra gyűlnek a felhők, na nem a kis picikék, az amolyan komolyan fekete viharfelhők. mondjuk 5 perccel az indulás előtt elkezd zuhogni, kőkeményen. aztán estefele felfrissül, felhők el, tiszta ég, kellemes éjszaka. na valahogy így. pfff más időbeosztásra lenne szükségem.

guberáltunk könyveket az utcán :)

a sviccerdücstől még mindig fáj a fejem, még akkor is amikor 'hochdeutschot' beszélnek. nem is egészen értem a dolgot. ha nem tudnám, hogy német, komolyan felőlem bármi is lehetne, mondjuk londonban a metrón, ha mellettem beszélik, tuti fel nem ismerem, hogy ez most német :) hát erről is ennyit.

süt a nap, nyaralunk :)

romantiázunk

züri egyébként (még mindig) csodaszép város. hétvégén nyaralás érzete van az embernek. írtam már a tóról? és a hegyekról. tuti, de minden egyes alkalommal lenyűgöznek. ja és szerintem ez a vasútállomások városa :) minden sarkon találsz egyet az tuti.

reggeli, végre kaláccsal :)

fantasztikus pótvacsora

klasszik lecsó - ami van a hűtőben abból

együnk már ne fotózz :)

kinai csipóssavanyú by peti

fasirt

 

tizenhat

eltelt egy újabb hét. szuper kis hét volt azt kell mondanom. pörgős a munkában, esős előtte utána. kollégákkal a viszony szépen lassan, kellemesen nem siettetve de alakul. a maga szintjén, az én szintemen. a szervezettség elképesztő szinten valósul itt meg. furcsa de nem zavar :) mert ha mindez az én szabadidőm minőségének javulását és mennyiségének növekedését váltja ki, akkor egye fene, legyen szervezettség, még a végén én is tanulok egy kis rendszert :D 

hegyek a háttérben - kacsák, vitorlások az előtérben / hidegvíz

hétvégére megérkezett a meleg is, tegnap még csak fülledtség formájában, ma már megérkezett a napsütés is. irány a tó. hova lettek az emberek a forró városból? hát minenki a tóparton hesszel, hát mi is kifeküdtünk a fűre. ami leginkább egy puha perzsaszőnyeghez hasonlatos. és fürdés. a víz mondjuk 18 fokos lehet, fantasztikusan tiszta - a belváros közepén - vitorlások hullámzó árbócai között, lefagyott tagokkal úsztam a havas hegycsúcsok látványa fele... őrület :) komolyan mondom őrület. minden amit szeretek, víz-hegyek-város :) utána egy jó kis wurst sörivel, majd séta a folyóparton hazafele :) nyaralás. miközben csak 15-20 percet sétáltunk zsófiéktól.

jesszus, nekem mennem kell átvenni a lakáskulcsot :) holnap költözöm. 2 hónapos ideiglenes megoldás, de sztem szuperszónikusan fantasztikus lesz :) ráadásul lassan így ócsikáék élete is visszaállhat a csodás nyugalomba :) nagyon tündérek voltak, nagyon köszönöm nekik! ők a legesjobbak :) csak ha esetleg valaki nem lett volna ebben biztos :)

tizenöt

nalássuk mik is történtek mostanában. nem vagyok biztos benne, hogy minden eszembe fog jutni, pláne nem hogy időrendbe tudnám helyezni a dolgokat. tehát inkább egy amolyan, szabad gondolatfolyam, emléktenger várható. néhol fotókkal.

úgy néz ki ez a tenger a jelenlegi ambicióimat átgondolva, hogy inkább csak tó, talán leginkább egy tavacska :) mert persze sok gondolat az van, de a mai nap kissé szeleburni, szállnak a kis csacska gondolatok mindenfele, képetelnég őket egy bizonyos mederbe terelni. ez azért lehetséges mert tegnap lefejeltem a mosogatópultot. az orrom legmélyebb pontjával pontosan a 2 szemem között. feltehetjük a kérdést ugye,  hogy mégis hogy a bánatba csináltam ezt, konkétan a szemem előtt volt a szekrény, mégis lendületből nekiküldtem a kis (nagy) buksimat. mindegy ez csak mellékvágány volt valójában, csepp kis magyarázat, mentegetőzés. 

schaffhausen - és a szépséges rajna

kilátás2

ez a kis titkos lépcső vezetett fel...

szép :)

szép 2

szóval hétvégén kicsit elhagytam a várost :D cél schaffhausen. romantikus kis középkori városka a rajnaparton. zürich alig 50 km-re van, vonattal 50 percecske volt kb. egyébként a menetrendkinézéssel valahogy hadilábon állok. eddig még nem akadt ilyen fórum, amivel ennyire képten lennék egy hullámhosszra kerülni. eddig 2x néztem ki rossz vonatot. hogyan lehetséges nem tudom, mert ez még az orrom és a konyhapult találkozása előtt volt. na mindegy, szerencsére a svájci vasút relativ sürün szolgáltat járatokat adott uticéllal. tehát végül csakcsak odaértem. kellemes zuhogó eső fogadott, mondjuk maximum 15 fokkal. jeeee... najó nem zuhogott, csak esett, tehát úgy döntöttem kicsit sétálok, amikor már megfelelően kezdett átázni legfelső rétegem, akkor célirányosan kávézókeresésre álltam rá. meg is találtam a megfelelőt. jazzcafé :) török reggelit pannikának. fantasztikus kecskesajtok - pácolva és pácolatlan - izletes paradicsom, uborka, olajbogyó, ribizlilekvár, egy szelet sárgadinnye, frissen sütött török péksütemények... török tea... bár az idő, a berendezés, a nyelv minden az ellen szólt, mégis a tavaly nyári balkán túránk hangulatát idézte fel bennem a sok finomság... tehát kellemes. aztán a nap is úgy döntött kisüt. tehát újra séta, fel alá, az orromután. 

kert kilátással

formák találkozása 1

formák találkozása 2

és akkor ez itt a gyönyörű, de igazán

eljutottam a muton-hoz. nevezzük talán mondjuk bástyának. hát ha láttatok még csodás belsőt... háhh most nem fogom részletezi, az összes gondolatomat ezzel kapcsolatban, mert nem akarok épitészes szöveget irni, de a képeket felteszem, és ha van kedvetek lehet véleményezni, mert szerintemfantasztikus volt, imádtam :) egészen elvarászolódtam a várostól miután itt bent jártam. még séta ezután, és pont leértem a megfelelő helyre, amit szintén nem találtam ki előre, ahol elhaladt a szakasz :) tour de suisse 2011 hát ilyet is láttam mostmár, mindennek eljön egyszer az ideje. fotózgattam itt is, ha profi lennék tudnám hogy kit, vagy ha annyira fanatikus, akkor megpróbálnám kideríteni. de nem fogom :) aztán egy kis bevásárlás, séta irány a jugendherberge. hát nem ott van a cél mellette? és nem pont akkor érnek oda a srácok is amikor én :) najó, ha már igy alakult fotóztam még egy picit. 

daniele righi - na őt nem tudom ki :)

thor hushovd

fabian cancellara

köztük jens voigt - a grimaszos

manuel boaro - na én ilyen bringás lábat még nem láttam

a szállásra illő legjobb szó a szürreális. mint élmény. rajtam kívül kizárólag 1. kerékpáros családok, gyerekespereputtyal, 2. 70 feletti keréspáros bácsik. a szobámban 6 másik 10-70 közötti fiú-férfi-úr lakott, közülük minimum 3 horkolt, jeeee. korábban odalent a 'nappaliban' a gyerekek a kedvenc játékukkal játszottak, a zongorával. ami szuper, lenne, ha tudnának zongorázni :D igy ellenben inkább az idegszáltépegetéshez hasonlitanám. egyébként itt persze csalok, mert van aki tudott zongorázni, és talán éppen ez volt a legszürreálisabb része. 2 kislány leül játszani, és négykezest játszanak, nem profik persze, de szorakoztatja őket, ügyesek, érezgetően tudják mit csinálnak. egy harmadik kislány is beszáll néha ő mondjuk maximum 4 éves kis szöszi. aztán egyedül is játszik. talán a legszebben mindenki közül. nos ettől azért elhűltem picikét. másnap rábukkantam egy helyi iskolára. itt is inkább csak a képeket tenném fel, kiemelve pár pontot ami lenyűgözött. kis gondnoklakás, számomra teljesen wright utóérzettel, homlokzat anyag-felu-ület-textura-ritmus, és leginkább és teljesen a 'kert'... levendula illat, szinek, felületek, funkcionalitás és 'egyszerű' megfogalmazás... lényeg, hogy szuperjó helyen voltam, persze a vizesést ami a helyi nevezetesség nem sikerült megnéznem, de azt majd máskor, ha romantikusabb kedvem lesz :) most igy volt szuper, midnent láttam amibe belebotlottam, én így szeretek felfedezni egy várost...

TIZENNÉGY - csupa nagybetüvel

első bejelentkezés Zürichből...

szombat délután. bence az ágyon géppen az ölében - amin már megy a mai fejlesztés, a wifi - bob marley szól szépen halkan, és biztos vagyok benne, hogy valami nagyon intellektuális dolgon töri közben a kis buksiját. ócsika eddig az asztalnál, most kuporodott oda ő is az ágyra. kezében harry, és nem tud, és nem is akar, amit megértek, elszakadni a kalandtól. kint szürke idő, borongós. a kanapé kényelme és bob hangja lassan álomba fog ringatni, de ezt az írást még előbb befejezem...

három munkanapon vagyok túl és 3nap hétvége elején tartok éppen. délutáni szundi után, készül a kávé, kiki felébredt már. úgy érzem még nem vált egészen realitássá bennem a valóság. itt vagyok. van munkám. itt vannak a barátaim. sétálok reggel az irodába, sétálok estefele haza. csepergett az eső valamelyik nap, mégsem zavart, sőt. van asztalom bent, telefonom a nevemmel rajta, szépséges számítógépem, e-mailcímem... finom a kávé bent, a konyhában nemcsak mikró, hanem sütőlap is van meg lábosok, a teraszon a virágosládikókban különböző fűszernövények között szamóca is pl. testhezálló feladat. kezdésképpen hirtelen besegítés engtervbe. semmi izgalom, de vágytam már a konkrétumra. nameg persze jó látni, hogy van idő próbanyomtatni, hogy az összes véletlen nem észrevett grafikai és egyéb hibát még javítani lehessen. sehol semmi stressz, időben vagyunk, hétfő reggel még korrigáljuk amit kell. szerda. a tökéletes első nap volt. mostanában volt pár első napom, különböző mindegyik. itt kérem profizmus folyik. ez olyan mint amit a nagykönyvben előírnak. természetesen mindezt annak érdekében, hogy minden adat és információ rendelkezésemre álljon ahhoz, hogy a munkát mielőbb és minél hatékonyabban végezhessem. mindenki tudja mi a dolga, miért van ott. bevallom hazafele azon töprengtem, hogy ejha öcsikém, na ez aztán a vérprofizmus netovábbja. :) igen a profizmus lett a kedvenc szavam, le is irom még egyszer, profizmussss. egyébként a csapat nagyon nemzetközi. vegyesen angolul, németül folyik a társalgás. megjegyzem itt halkam, a sviccerdücs, na apukám az a nemsemmi nyelv. nem mondanám, hogy halovány derengős sejtésem van róla sokszor hogy mit beszélnek :) de majd ezt is megszokom.

azt hiszem kész a káfé. az illatát nem érzem, de a hangja megvolt az imént a kotyogósnak. szép hétvégét mindenkinek, jók legyetek. legközelebb majd írok másról is. lakáskeresésről, eseményekről, a kino nevű helyről ahol tegnap este voltunk, a kreisbüro élményemről... ilyenekről. megjött a kávé illata is, mennem kell :)

tizenhárom

már csak ezt az egyet kell aludni és indul az utolsó munkanapom ezen a helyen. be kell vallanom alig várom már hogy vége legyen. mennék már. mennénk már. várnak már :) ma reggel megint feldobott a szokásos reggeli csúcsforgalom, imádom ha minimum 3 táska áll bele a maximum kettő vesémbe, páran rálépnek a lábamra, ami mint az köztudott nem túl nagy, tehát nem olyan könnyű eltalálni, de itt sikerül. na nem mintha ez bárkit is zavarna. az észlelés legapróbb jele nélkül továbbsiklik az illető. egyszer egyébként teljen erőből nekemrohant egy nő, magas volt, állal vettem a vállát. vagy valami ilyesmi. mondjuk ő legalább észrevette. szakácsom nővére míg itt volt azt kisérletezte ki, hogy ha elég kitartó vagy és nem húzod el a vállad, nem térsz ki, nem vagy te a gyengébb, akkor többnyire az utolsó utáni pillanatban a szemből érkező fél jobbnak látja óvni magát, és tied az egyenes út. persze igy közlekedni nem túl szórakotató. ezen kívül pedig gyanítom van pár olyan város a földön ahol még ennél is nagyobb a sűrűség, és hát ott is élnek valahogyan emberek. bár nagyon nehéz nekem azt már elképzelnem.
ám mégis ebben a léptékvesztett városban kerékpárosok tekernek fel s alá mindenhol. sokan. rengetegen. számtalan sokaság. idős bácsitól, öltönyös korosodó komoly üzletemberen, csinos, öntudatos sikeres nőn, kiszoknyás csinos lánykán, futáron át mindenki. érdekes. hogyan lehetséges, hogy mégis működika  rendszer? pedig durva forgalom és hatalmas sietés itt van csak igazán. mégis. lehet hogy kölcsönösen tisztelik egymást? vagy ha azt nem is igazán, de tudják, tisztában vannak vele, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy közlekedjen. és kötelessége figyelni a másikra. pedig ne feledjük, hogy nem a német mentalitás a jellemző itt. mindenféle nép, ember él itt együtt. és ez a rendszer csak akkor képes önmagát bizonyos szinten fentartani, hogy mindenki tudja, felfogja és elfogadja a többi ember jelenlétét, jogát az élethez. (nem ideális, tökéletesen működő társadalomról beszélek én itt sem, és természetesen minél mélyebbre megyünk az egyének szintjéhez közelítve annál kevésbé fedezhető fel döntő különbség. és mégis)... talán inkább valami másról kéne, például arról, hogy kezdek izgulni. na egyelőre még nem nagyon de azért már kopogtat az érzés. át kellene gondolni teendőket, intéznivalókat, lehetőségeket, mindet. nade ebben nem én vagyok a profi. 2 legjobb barátnőm is professzor ebben a témában. de én... nos én csak annyit tudok, hogy legjobb tudásom szerint igyekszem nem elfelejteni semmit.
szakácsom nemsokára végez. nagyon várom hogy elmesélje milyen a hely. csak ezért vagyok még ébren. najó majd egy kevés információt talán csepegtetek ide is. meglátjuk jók vagytok-e :)
szép álmokat mindenkinek puszi

tizenkettö

elég régen nem jelentkeztem már. sok minden történt az elmúlt időszakban. helyre kerültek dolgok, kiderült ez az. például végre kierőszakoltam, másfél héttel a szerződésem lejárta előtt, teljes pánikban, hogy akkor most végülis mi lesz velem, mi lesz velünk, hova költözünk, mert itt a szobában nem szivesen maradnánk... de ha nem tudod lesz-e munkád és ha igen hol és mennyiért akkor ugye nem könnyű tervezgetni. persze közben szakácsomnak is alakulgattak a dolgai. tehát én már határon jártam abban, hogy nem birom tovább a bizonytalanságot... aki ismer az tudja, hogy ez milyen nálam :D nostehát igen, nagyszerű szeretnék ha maradnék. újabb hat hónapos fix szerződés, mondjuk tűrhetőbb fizetéssel, igy már nem röhejes, hanem csak pofátlaul alacsony :) szerencsére közben már lefixáltam 2 interjút sviccerlandban. végre látogatás Ócsikáéknál, juhuuu gondolhatjátok mennyire örültem neki. ébredés hajnali fél 4kor busz, reptér, csekkolás, repülő, érkezés, hurrrrrá hatalmas ölelés. közben pedig azt sem tudtam mi történik körülöttem, félálomban zombiként örültem a barátaimnak. meglepetésként pedig eddigi legdulvább allergiám is letámadott. kávé szupper reggelivel a piazzában, pincérlány sviccerdüccsül makog valamit, hogymiii??? tessék? vászmakogsz? még szerencse hogy ócsika és bencike már professzorok ebben a naccerű nyelvben, és mindent megoldottak :) aztán hajrá menjünk, séta az interjúra. 2 perc gyaloglás után már durván fújtattam, próbáltam nagyon laza lenni, de nem nagyon ment. be voltam tojva na, az az igazság. nagyon faja kis iroda, tetszik a hely is ahol van, oké akkor én most bemegyek. szombat révén senki nem dolgozott, vezetőség egyik tagja fogadott, vele ment a beszélgetés. jááá auf deutsch :) huh hát nem mondom, hogy minden nehézség nélkül ment, de igy is szuper volt. kölcsönös szimpátia, izgalmas munkák, meggyőző munkamódszerek stb, ezt most nem fejtem ki részletesen. még hétfőn fel fognak hivni mielőtt visszamegyek. hivtak is, mar reggel, pedig csak délutánra beszéltük meg. hát bementem újra. szimpatikus a brigád, mondtam is a srácoknak, hogy magunkat is igy látom majd ennyi idősen, ha már a saját irodánkat vezetjük. szóval lényeg a lényeg, ők csak azt akarták hogy tudjam, szeretettel várnak vissza, enyám a meló ha akarom :) hát öcsikém én bizony akarom. tehát irány svájc, go zürich :) reszkess!! muhhahahaaa

wurst mit bier für die mädels

lazaság van :D mint az köztudott

ugye látjátok a hegyeket a háttérben

víz víz tiszta víz

egyszer majd lesz ilyenem is :D

csudiszép

rinó kint

rinó bent

lépcsőcsoda

tehát cürik szupper :) majd ha jobban megismerem beszámolok, egyelőre roppant igéretes. sétálgatás, olyan tiszta viz a tóban, patakban hogy szerintem el sem hinnétek, de teszek fel képeket, hogy lássátok. láttunk srácokat akik a jéghideg patakban gyakoroltak wakeboard trükköket. ezt úgy értsétek, hogy kikötötték a hidhoz a kötelet amibe kapaszkodni kell, és a patak sodrása akkora volt, hogy nem süllyedtek el... ámultam és bámultam. kis sétafika még, hatalmas eső elől a múzeumba be, aztán a kocsmába be. hova máshova mint a helyi angol pubba :D csak ha már hiányozna esetleg. kellemes hangulat finom angol söri, jó kis beszélgetés. jó kis nap volt na, ez a lényeg... persze most jut eszembe ez már a második nap volt :D köszi srácok, nagyon jó volt veletek!

most pedig lehet gondolkodni, hogyan lesz eztán. terveket szövögetni, hatalmasakat álmodozni :) 

szakácsom nővére itt van most velünk hétvégére. kálvária utazásai után, ma végre volt egy igazi nyaralós napja azt mondta. lenyomtuk a kötelező körös LDN túrát, midnent egy délután alatt :D most pedig mindketten nyafogunk, hogy mennyire fáj ez meg az a része a lábainknak... jó kis délután volt. 

kutyanózi

stewifej, mikrofej, és mr incredible :)

figyeljétek a sarokban a kucogó harmadikat :)

csihiróból a 3 fej :D

 

lazacsávó és a menő lányok :D menők??

szerintem sikerült a város legpocsékabb pubjába beülni. pedig kitaláltam, isteni pie selection és sunday roast, hozzá benyomunk egy egy ale-t. hát mindez meg is volt, csak sajnos kritikán aluli minőségben. nagyon szomorú vagyok e miatt. mert pedig az angol kaja tényleg és igaziből is tud ám finom lenni. csak éppen oda kell menni ahol egyszer már ettől jót és nem új helyekkel próbálkozni. ugye. áhh na sebaj. 

holnap pedig bank holiday! oooohyeah :) god bless the queen :) utolsó munkanap pedig szerda! jeeeee!!! alig várom már :) aztán pedig jöhet az, hogy akkor most hogyan is fogok-fogunk majd - innen minden cuccot elszállitani? ehh de ezen ráérek még szerda után agyalni, most még pihike, és láblógatás, mert az nagyon jól esik! 

also dann bis spaeter!

csüszi